A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2004. július 12.
Erősdön első alkalommal tartottak falutalálkozót. Bár Székföldje csak szomszédja a történelmi Székelyföldnek, ifjak és gyermekek, de még felnőttek is székely ruhában fogadták az érkezőket. A református templomban leleplezték és megáldották Erősd negyvennyolcas és világháborús hőseinek emlékművet. A festett emléktábla Benkő Erzsébet munkája. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a falu híres régészeti leleteiről, Kisgyörgy Zoltán pedig Erősd értékesíthető idegenforgalmi értékeiről beszélt. Az ünnepségen a nap folyamán felléptek a kilyéni, a bölöni és a helybeli táncosok. /Első falutalálkozó Erősdön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. április 13.
A kilyéni református gyülekezet 350 lelket számlál. Az eltelt évtizedek megviselték a templom mellé épített harangtornyot, és a lelkészi lak is szűkösnek bizonyult. Elsőként a papi lakást bővítették, vendégszobákat alakítottak ki a tetőtérben. A holland testvérgyülekezettől rendszeresen idelátogató vendégeket a jövőben jó körülmények között tudják elszállásolni. A munkálatokban a testvérgyülekezet segített, de a hívek is adományoztak. Következik a harangtorony javítása. Kilyénben élénk a református egyházi élet. A nőszövetség háziszőttes futószőnyegeket készített a templom számára. A fiatalok tánccsoportot alakítottak. Kórusa van az egyháznak, s az IKE-csoport alkalmanként hallatja hangját. /Csak összefogással sikerül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2007. február 9.
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. június 13.
Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2008. január 26.
Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2008. október 24.
Tíz évig tartó engedélyeztetés, pénzszerzés, építkezés után október 23-án átadták a kilyéni Székely–Pótsa-kúriát, amelyben fogyatékkal élő gyermekek és ifjak napközi otthona és bentlakásos fejlesztőközpontja kezdi meg működését. A közel fele-fele arányban holland alapítványok, másrészről a román gyermekvédelmi ügynökség által finanszírozta a munkálatokat. Kovászna megyében közel hatszáz fogyatékkal élő gyermeket tartanak nyilván, legalább felének olyan típusú fejlesztő terápiára lenne szüksége, mely túllépi az óvoda, illetve a speciális iskola kereteit, de jelenleg csupán töredékük számára akad hely a meglévő néhány rehabilitációs csoportban. /Átadták a kilyéni Székely–Pótsa-kúriát (Szociális szolgáltatás és műemlékvédelem egy fedél alatt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2009. április 22.
A régi református temetőt ismét használatba szeretné venni Kilyénben az egyház, ezért összegyűjtik a tulajdonos nélküli, elhagyott sírköveket. A kikerülő díszes, faragott sírköveket a templom előterében álló Czakó- és Szilágyi-sírbolt, Szilágyi Sámuel negyvennyolcas ezredes sírkövénél rakják sorba. /(Kgy. Z.): Múltmentés Kilyénben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2009. október 22.
Wass Albert élete és elhivatottsága című jótékonysági előadáson gyűjt október 24-én a sepsiszentgyörgyi és a kilyéni rehabilitációs központ számára a nemrég bejegyzett Életfa Családsegítő Egyesület, melyet szociális szférában dolgozók egy csoportja hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve sérült gyermekeket és családokat. Első akciójuk során nemrég huszonkét gyermeket ajándékoztak meg ruhacsomaggal, de a segélyezésen kívül tervezik tanácsadás beindítását, táborok szervezését, a kisjövedelmű családokban nevelkedő tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítését. A fiatal szervezet azt a Turcsány Péter írót, a Wass Albert-könyveket megjelentető budapesti Kráter Kiadó vezetőjét hívta meg első nyilvános rendezvényére, aki pályafutása első éveiben tanárként hátrányos helyzetű gyermekeknek, állami gondozottaknak szervezett irodalmi kört. /(fekete): Segítenek, mert sok a rászoruló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./
2009. november 2.
Pályázati kiírást készít elő a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a kilyéni, szotyori lakosoknak: akik a főút mentén laknak, ha portájukhoz székely kaput állítanak, ezerlejes városi támogatásban részesülhetnek – jelentette be Antal Árpád polgármester. Döntő érvként azt hozta fel, a városba érkezőknek vagy az ezen az útvonalon átutazóknak látniuk kell, hogy más, sajátos építészeti hagyományokkal rendelkező régióba érkeztek. Jelenleg Kilyénben egyetlen gyalogkapu, Szotyorban a református templomra és a templomkertre nyíló kiskapu őrzi a régi székelyföldi hagyományokat. /Váry O. Péter: Székely kaput az országút mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
